Ajánló

A Kertész Imre Intézet közleménye – A Kertész Imre Intézet létrehozta az író életművét bemutató Digitális Tudástárat

A tavaly megalapított Kertész Imre Intézet célja az író emlékének méltó ápolása, kiadatlan műveinek és a róla szóló irodalmi anyagoknak az összegyűjtése, feldolgozása, sajtó alá rendezése. Az Intézet gyűjti a hazai és külföldi magántulajdonban fellelhető iratokat, azokat tudományos igénnyel feldolgozza és előkészíti publikálásra. Az Intézet minél szélesebb közönségréteg számára kívánja hozzáférhetővé tenni Kertész Imre műveit, és fordítói, kutatói ösztöndíjakkal támogatja az életmű népszerűsítését.

2018. november 9.
bővebben

„Mérföldkő, amely közel hozza Tisza Istvánt”

Tisza István egykori miniszterelnök halálának századik évfordulója alkalmából adták ki újra a januárban elhunyt Tőkéczki László történész Tisza Istvánról írt monográfiáját. Az alkotást október 30-án mutatták be a Terror Háza Múzeumban.

2018. október 31.
bővebben

A tanítás mint értelmiségi hivatás

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetének Könyvtárában mutatták be szeptember 20-án Révész Judit közalapítványunk kiadásában megjelent A tanítás mint értelmiségi hivatás című könyvét.

2018. szeptember 21.
bővebben

„Tartozunk ezzel az áldozatoknak”

Az alábbiakban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédét közöljük, amelyet a Sorsok Háza előtt tartott sajtótájékoztatón mondott, 2018. szeptember 9-én.

2018. szeptember 7.
bővebben

Jövőre megnyílik a Sorsok Háza

Jövőre, a magyarországi holokauszt 75. évfordulóján megnyitja kapuit a Sorsok Háza – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten, pénteken.

2018. szeptember 7.
bővebben

A Kertész Imre Intézet pályázati felhívásai

Az Intézet a Nobel-díjas író életműve előtt tisztelegve, pályázati felhívást tett közé műveinek fordítására, valamint idegennyelvű monográfiájának megírására.

2018. július 11.
bővebben

Az első világháború közös európai tragédia volt

Két, első világháborús kötetet bemutató pódiumbeszélgetést tartottak a 89. Ünnepi Könyvhéten Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, valamint Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója részvételével.

2018. június 12.
bővebben

Kiadványaink a 89. Ünnepi Könyvhéten

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány az idei Ünnepi Könyvhéten is jelentkezik újdonságokkal. Markó György legújabb könyvét, A pesti Rambót és Vándor Ferenc szibériai naplóját ez alkalommal vehetik először kézbe az olvasók. A rendezvényen is bemutatkoznak legújabb sikerkiadványaink, valamint számos könyvünk kedvezményesen vásárolható meg.

2018. május 30.
bővebben

Kapronczay Károly a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumának új elnöke

Az 1999-ben alakult Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriuma korábbi elnöke, Balás-Piri László, Petőfi-díjas szabadságharcos halála miatt új elnököt választott: Kapronczay Károly történészt.

2018. május 29.
bővebben

Schmidt Mária: Közös gondolkodásra hívjuk az embereket Európa jövőjéről

A konferencia címe, „Európa jövője” mutatja, hogy közös gondolkodásra hívunk mindenkit arról, hogy milyen Európát szeretnénk, és hogy nekünk, ennek a térségnek is megvannak a saját elképzelései, a saját érdekei, a saját víziói arról, hogy egy új évszázadba átlépve, új kihívásoknak megfelelve, milyen irányban kéne az Európai Uniót átalakítani – hangsúlyozta Schmidt Mária történész, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója pénteken Budapesten, a május 23-24-ére tervezett Európa jövője című nemzetközi konferencia háttérbeszélgetésén.

2018. május 11.
bővebben

Ábrahám Kálmán

1931. június 27-én született Budapesten. 1954-ben gépészmérnöki, majd 1960-ban közlekedési gazdasági mérnöki dimplomát szerzett.

1962-ben műszaki doktori címet szerzett. Később elvégezte az MSZMP KB Politikai Főiskoláját is.

1949-1950-ben az OVH-nál, majd 1950-1958 között a KPM-ben technikus, majd mérnök, osztályvezető, főmérnök, 1958-1970-ben az Út- és Vasúttervező Vállalat (Uvaterv) főmérnöke, majd műszaki igazgatója. 1970-1974 között a közlekedés- és postaügyi minisztérium közúti főosztályának vezetője lett. 1971-től a BME c. egyetemi docense, 1981-től c. egyetemi tanára.

Vissza