„Magyarországon nemcsak beszélnek az értékekről, hanem élik is őket”

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója az est moderátora elmondta, Frank Füredi a XXI. Századi Intézet ösztöndíjasaként közel egy évet töltött Magyarországon, ennek eredményeképpen született meg a Keresztesháború a hagyomány ellen munkacímet viselő kötete, amely a közeljövőben jelenik meg. Hozzátette, a professzor a modern kor kultúrharcait taglaló munkájában számos témát vet fel. Mindezt nagyon eredeti módon teszi, ezért is érdemes az esszéit olvasni, hiszen egészen különleges nézőpontból képes vizsgálni a történéseket. 

Gulyás Gergely, az Országgyűlés Fideszes alelnöke, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója  köszöntőjében úgy fogalmazott, az európai együttműködésnek nincs alternatívája, de nem biztos, hogy van jövője. Az európai együttműködésnek „jövője csak akkor lehet, ha a hagyományainkkal, múltunkkal, nemzeti önazonosságtudatunkkal szembeni keresztes háború vereséggel zárul, ezért mindazok, akik ismerik a küzdelem tétjét, és hisznek a saját igazságukban, nem adhatják fel a reményt” – jelentette ki a politikus, megemlítve, hogy ez utóbbiak vannak Európában többségben.

Az európai föderalizmus ma politikai célként megjelenő követelése nem Európáról szól, hanem szemben áll mindazzal, amit mi Európa alatt értünk – fogalmazott Gulyás Gergely. Hangsúlyozta, Európa alatt nem elsősorban egy földrajzi területet értünk, hanem „egy egyedülállóan gazdag történelmi és kulturális örökséggel bíró kontinenst, amelynek alkotásai akár eszmei, akár tárgyiasult formában a nemzeti sokszínűség nélkül értelmetlenek és értelmezhetetlenek”.

Minden olyan kísérlet, amely úgy akarja meghatározni Európát, hogy nincs tekintettel a nemzetek különbségéből adódó sokszínűségre, nincs tekintettel az eltérő kulturális és közösségi önazonosságtudatra, az nem megerősíti, hanem végső soron felszámolja Európát – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke megjegyezve, hogy – szemben az Egyesült Államokkal – „az európaiság feltétele a nemzeti identitástudat”.

Szavai szerint, identitásvesztés akkor következik be, „ha az előttünk járó generációk által megteremtett értékeket, hagyományt, az ő harcaikat, összességében a tőlük kapott örökséget kivetjük a szívünkből és a tudatunkból”, hiszen történelmünk olyan mély közösségi beidegződéssé válik, „amelyben nehéz különválasztani a társadalmi szocializáció, illetve a genetika hatását”.

Frank Füredit méltatva Gulyás Gergely hangsúlyozta: a professzor egyik fő tézise gyakorlatilag egybeesik a magyar polgári kormány Európa-politikájának vezérfonalával; eszerint „az európai föderalizmus hívei a hagyomány ellen indított keresztes háború élére álltak”.

Előadásában Frank Füredi arról beszélt, a nyugati világban az országok többségének vezetői „elidegenedtek azoktól az értékektől, amelyekben szocializálódtak, elidegenedtek azoktól a morális értékektől, amelyeket elődeik, nagyszüleik vallottak.” Azok az értékek, amelyeket az iskolákban tanultak, szerintük már nem relevánsak a 21. században, és azok a kulturális normák, amelyek korábban az életet igazították, már nem meghatározók, nincsenek konzekvenciái sem, így ezeket nem is kell megőrizni – tette hozzá a professzor. Mint fogalmazott, amikor olyan kritikákat hallunk, hogy a múlt nem ad útmutatást a jövőre nézve, gondoljunk arra, hogy az emberiség egyvalamiben évszázadokon keresztül egyetértett: a múlt hasznos tanulságokkal szolgálhat a jövőre nézve. 

Frank Füredi úgy látja, az Európai Unió az úgynevezett „nulladik év” szemlélete alapján vizsgálja a múltat. Eszerint a történelem 1945-ben, az európai egyesítés pillanatában kezdődött, minden azt megelőző történés a „régi rossz idők” része volt, amire nem is érdemes visszaemlékezni. A szakember meglátása szerint ugyanígy a „múlt szörnyűségeinek” tartják manapság a paternalista családot, élén az autoriter apákkal vagy a vallást, amely csak összezavarja az embereket.

A professzor kiemelte: Európának új reneszánszra van szüksége, hogy lezárja az 1960-as években a kontinens nyugati felén elindult folyamatot, amelyben „a hagyományellenesség szinte ideológiává vált”. Ekkor, szemben a korábbi korokkal, már nem volt kérdés, hogy mit vigyenek tovább, mit hagyjanak el a hagyományokból, a nyugat-európaiak „már nem érezték jól magukat saját hagyományaikban”. A teljes elutasítás következtében az egyének azoktól az értékektől is elidegenedtek, amelyeken fiatalként szocializálódtak, így át sem tudták adni gyermekeiknek – tette hozzá.

Frank Füredi úgy vélte, e gondolkodás egy újabb fokozata szerint nincsen szükség történelemre, nem is fűződik hozzá organikus kapcsolat, a tárgyi emlékeket ugyan elfogadják az emberek, de a régi értékeket, a hagyományt, benne a hagyományos családmodellt már nem.

A professzor szerint az országot azért érik napjainkban bírálatok, mert „a magyarok legalább megpróbálnak ezzel foglalkozni”, megjegyezve, hogy „Magyarországon nemcsak beszélnek az értékekről, hanem élik is őket”. Sok magyar számára egyértelmű, hogy a hagyományos értékeket – beleértve a klasszikus családmodellt – komolyan kell venni, és ezzel párhuzamosan a keresztény vallás is meghatározó szerepet játszik az életükben – érzékeltette Frank Füredi.

Tekintse meg az eseményről készült teljes videót!