A holokauszt áldozatainak emléknapja – Salkaházi Sárára emlékezünk

A boldoggá avatott Salkaházi Sára személye állt a középpontjában a holokauszt áldozatainak emléknapján tartott idei megemlékezésünknek. Az eseményen Schmidt Mária és Granasztói György mondott beszédet, majd Lakatos Mónika és a Romengo, valamint a Parafónia zenekar adott szabadtéri koncertet.

Múzeumunk főigazgatója Kertész Imre szavait idézte a megemlékezésen: „A holokausztnak elnevezett kérdéskört én sohasem próbáltam volna a németek és a zsidók közti feloldhatatlan konfliktusként értelmezni. Sohasem hittem, hogy ez a zsidó szenvedéstörténet legújabb fejezete, mely logikusan követi a korábbi próbatételeket. A holokausztban én az emberi állapotot ismertem fel, a nagy kaland végállomását, ahova kétezer éves etikai és morális kultúrája után az európai ember eljutott.”

Schmidt Mária szerint nem érhetjük be azzal, hogy a holokausztban nem volt semmi racionális, ezért nem is lehet azt megmagyarázni. Kertész szerint minél jobban hangsúlyozzuk az események irracionális mivoltát, annál messzebbre taszítjuk magunktól a jelenséget. „Pedig nem a történelem érthetetlen, hanem önmagunkat nem értjük, nem vagyunk hajlandóak megérteni” – tette hozzá.

Schmidt Mária úgy véli, az elmúlt hetven esztendő bebizonyította, hogy a nácizmusnak Auschwitz, vagyis a zsidó nép megsemmisítése volt az esszenciája. „A módszeres emberirtás nélkül Hitler és harmadik birodalma már rég a mulandóság martalékává vált volna, beleszürkült volna a történelem oly gyakori emberellenes akarnokainak meddő kísérletei közé.”

Főigazgatónk beszéde végén ismét Kertész Imre szavait idézte, miszerint a holokauszt valódi tanulsága nem csupán a népirtás, hanem összességében mindaz, ami az európai értékekkel történt. „Erre kell emlékeztetnünk magunkat, amikor a jövőnket formáljuk. Éppen ezért ez az emléknap a jövőről szól, a jövőnket építi.”

Granasztói György miniszterelnöki főtanácsadó hangsúlyozta, a holokauszt mérhetetlenül komplex folyamat volt, amelyben fontos, hogy a számszerű adatok mögött az egyéni sorsokat, az embert is észrevegyük. A miniszterelnöki főtanácsadó hangsúlyozta: Salkaházi Sára személye mindnyájunk előtt példaértékű lehet, hiszen „hite arra buzdította, hogy akár élete feláldozásával is az elesetteket, az áldozatokat segítse.”

Granasztói György szavait követően Lakatos Mónika és a Romengo zenekar, majd a Parafónia zenekar adott szabadtéri koncertet.

Az idei emléknapon boldog Salkaházi Sárára is emlékeztünk. Tallai Gábor programigazgató köszöntőjében felidézte, Salkaházi Sára 1899-ben született Kassán, ott lett tanítónő, majd később újságíró. Két évvel a második világháború kitörése előtt végleg Budapestre költözött, és letette végső fogadalmát a Szociális Testvérek Társasága nővéreként. A rend mintegy ezer üldözöttet bújtatott rendházaiban a második világháború idején, ezek egyikében tartóztatták le Salkaházi Sárát, majd később kivégezték. A vértanút 2006-ban a budapesti Szent István-bazilika előtti téren boldoggá avatták.

Vissza a listához