Együtt, szabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kampányt indított, amellyel olyan roma emberekre, a rendszerváltoztatáshoz vezető út „szabadságharcosaira” emlékezik, akiknek példaadása örökre ott áll a magyarországi cigányság előtt – mondta el Schmidt Mária Terror Háza Múzeum főigazgatója április 8-án, a Nemzetközi Roma Napon.

Schmidt Mária köszöntőjében arról beszélt, hogy a Kádár-rendszer minden más híresztelés ellenére elsősorban a mindennapok embereinek tettei és akarata miatt omlott össze harminc éve, százezrek cselekedtek ugyanis tisztességesen, bátran úgy, hogy a szabadság és a demokrácia felé vezették Magyarországot.

Az ő korszakukban nem volt természetes, hogy egy cigány festő, vagy tanító legyen, a rendszer egyebek mellett olyan tevékenységeket „kínált” romáknak, mint a vályogvetés, vagy a „lomizás” – tette hozzá.

A főigazgató kijelentette, meghajtja fejét a magyar cigány közösség legjobbjai előtt, akik megmutatták, hogy ha mindenki akarata egy, akkor nincs olyan diktatúra, amely megállna velük szemben.

Schmidt Mária arra szólította fel a jelenlévőket, legyenek büszkék a rendszerváltoztatás roma hőseire.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Együtt, szabadon című rendezvényén Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélekedett, bár korábban is voltak jó kezdeményezések, nem tudtak hozzájárulni a cigányság helyzetének lényeges javulásához.

Azok a kormányzati programok, amelyek 1990 és 2010 között próbáltak alapvető segítséget nyújtani a cigányságnak, nem vezettek eredményre, 2010-ben azonban a cigánypolitikában is új időszámítás kezdődött – jelentette ki.

Az elmúlt szűk évtizedben viszont komoly eredményeket ért el a kormány: rendkívüli mértékben csökkentette a cigányság munkanélküliségét, miután kimondta, hogy az államnak nem segélyt kell biztosítania, hanem esélyt – hangoztatta a miniszter.

Szavai szerint ma már van visszatérés a közmunkaprogramból a munkaerőpiacra. Gulyás Gergely az elmúlt évtized tanulságaként említette, hogy a cigány közösségekben különösen fontos a szubszidiaritás elve. Azok a programok működtek jól, amelyeknek volt „helyi lábuk”. A kormány partnereket keres, akik látják a források felhasználásának lehetőségeit, ezek közül kiemelkedő teljesítménynek nevezte a keresztény romák szakkollégiumi hálózatát. Még sok lépést kell megtenni, hogy a magyarországi cigányok életlehetőségei ne térjenek el a nem cigány magyarokéitól, egy újabb hasonló évtized esetén azonban joggal remélhető, hogy a romák szintén nyertesei lesznek a gazdasági felzárkózásnak – hangoztatta.

Gulyás Gergely szólt arról, hogy az alaptörvény értelmében a kisebbségek államalkotó tényezők. A cigány közösség nem idegen: „évszázadok óta él velünk”, és széles azon teljesítmények skálája, amelyekkel gazdagította a magyar kultúrát – mondta.

Kiemelte: a nagy szabadságküzdelmekben a romák mindig a magyarok oldalán álltak. Az első világháborúban nem csak a hegedűjük, hanem a vitézségük miatt is becsülték őket, 1956-ban pedig az utolsók között tették le a fegyvert – mondta, megjegyezve: az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején szintén a magyarok védelmére keltek.

A 20. század a cigányság számára is a diktatúrák, a fizikai megsemmisítés ideje volt – mutatott rá, megjegyezve, hogy közösséget szervezni a kommunizmusban rendszerellenes tettnek minősült. A rendszerváltoztatás legnagyobb vesztesei a romák lettek, a munkanélküliség problémáin kívül a segélyezés visszásságai is sújtották őket – mondta a miniszter.

A rendezvényen kisfilmeket vetítettek a bemutatott kampányból. A művek megalkotásában részt vevő Bernáth Gábor azt mondta, olyan emberek történeteit dolgozták fel, akik a rendszer ellen lázadva próbáltak tenni a közösségért.

Egy másik alkotó, Joka Daróczi János úgy fogalmazott: „mi, magyarországi romák egyben magyarok is vagyunk, és kiválóan megfér bennünk ez a kettős identitás”.

A kampány során olyan magyar cigányok sorstörténetét mutatja be, akik helytállásukkal az egész nemzetnek példát mutattak.

A kommunista diktatúra egyik legkárosabb hatása az volt, hogy sokakból kiölte az egyéni felelősség érzését. A helyi kezdeményezéseket semmibe vevő központi pártirányítás ellenére azonban voltak olyan romák, akik hittek abban, hogy képesek kezükbe venni közösségük sorsát – emelték ki.

A közalapítványnak a kormány megbízásából, a 30 éve szabadon emlékév keretében indított kampánya során portréfilmek, utcai plakátok és a közösségi médiafelületeken megjelenő tartalmak hívják fel a figyelmet a magyar cigányok helytállására.

Bemutatják többek között Bogdán Jánost, aki három társával megalapította a világ első roma középiskoláját, Choli Daróczi József műfordítót, Péli Tamás festőművészt, Berki Judit oktatási szakembert, Rézműves Mihályné Lina óvónőt, Szirtesi Zoltán orvost, Farkas Kálmán újságírót, valamint Bari Károly költőt.

A nemzetközi romanapot minden évben április 8-án tartják annak emlékére, hogy Londonban 1971-ben ekkor rendezték meg a romák első világkongresszusát, amelyen elfogadták a roma nép zászlaját és himnuszát.

Az eseményről készült összefoglaló filmet ITT tekinthetik meg.

Forrás: MTI

Vissza az ajánlóba