Isten a gyermekek szeretetét a szívünkbe véste – Rézműves Mihályné Lina

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából – harminc évvel 1989 után – olyan magyar romák sorstörténetét mutatjuk be kampányunkban, akik személyes helytállásukkal egész nemzetünknek példát mutattak. A mai napon Rézműves Mihályné Lina, óvónő történetét ismerhetik meg.

Egy törékeny asszony pár kisgyerekkel karókat ver le, zsineget feszít ki egy füves területen. Játszani kezdenek. Másnap is találkoznak – ugyanitt. És harmadnap is. Így indul 1968-ban a hodászi cigány óvoda. Rézműves Mihályné, Lina konok szeretete pár év alatt falakat húz a zsineg helyére, ahol a roma gyermekek egy új, reményteli nemzedéke nő fel. 1979-ben Lina elvégzi az óvónő-képzőt, így óvónőként dolgozhat az általa életre hívott intézményben. Az óvodás gyermekek szülei felé az általa bevezetett "nyitott pedagógiai módszert" használja, amely azt jelentette, hogy a szülők bármikor bemehettek és megnézhették a gyermeküket. Az óvodában a gyermekek amellett, hogy megtanultak magyarul megtartották az anyanyelvüket és cigány nyelven énekeltek, verset mondtak, meséket hallgattak.

Az óvoda híre messzire eljut – értekezletekre, konferenciákra hívják, tanácstag, a cigányszövetség tagja. És ő segít az emberek hivatalos ügyeiben – ami egy cigánytelepen nem kis feladat. Évtizedeken át nem megy szabadságra, ami 1989-ben egy infarktusban bosszulja meg magát. Lina lassan egy éve nincs közöttünk.

(Részlet Bernáth Gábornak a rendszerváltás környéki roma közéletet bemutató, készülő könyvből.)

 

Rézműves Mihályné Lináról készült filmet ITT tekinthetik meg.

Vissza az ajánlóba