Könyvheti újdonságaink

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány jóvoltából az idei Ünnepi Könyvhéten L. Simon László, Békés Márton, Ocsenás Péter, Gerő András és Kormos Valéria legújabb műveit vehetik kézbe az olvasók. A rendezvényen is bemutatkozik a Futaki Attila – Tallai Gábor szerzőpáros nevéhez köthető ’56-os képregény, a Budapest Angyala. 

L. Simon László ismert politikus és közéleti személyiség, aki Körbejárni a hazát című esszékötetével egy kevésbé ismert oldaláról mutatkozik be. A 2002 és 2017 közötti esztendők fontosabb írásait és beszédeit tartalmazó válogatáskötet bemutatja L. Simon László családfői, gazdálkodói, Velence-környéki lokálpatrióta, Fejér megyei képviselői és kultúrpolitikusi énjeit.

„Ez a kötet a kötelékekről szól. Azokról az eltéphetetlen szálakról, amik hagyományokká fonják a múltat, amik összekötnek bennünket elődeinkkel és utódainkkal. Amikben magukra ismernének déd- sőt ükszüleink is, ha itt lennének közöttünk, és amit nemcsak feladatunk, de kötelességünk is áthagyományozni utódainkra” – fogalmaz a könyv előszavában Schmidt Mária történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

L. Simon László József Attila-díjas író, költő, szerkesztő és politikus. Hat éven át volt a Magyar Írószövetség titkára, hét éve országgyűlési képviselő. Nevéhez fűződik a Várkert Bazár felújítása.

Békés Márton történész Gerillaháború című könyve egy tőrőlmetszett, részletes „használati utasítás”, egy kiskáté a fegyveres felkelések természetrajzáról, a szabálytalan harcmodor történetéről és stratégiájáról.

„A gerilla-hadviselés vagy inkább gerilla-viselkedés tehát módszertan, eljárások sokasága, amelyek segítenek a kisebbségi helyzetből fakadó kényszermegoldásokat előnyünkre fordítani. Emiatt pedig nemcsak a harctéren, hanem egyéb emberi helyzetekben is sikerrel használható. A valódi fegyver nem az, ami a kezünkben, hanem ami a fejünkben van” – olvasható a kötet előszavában.

A kötet leghangsúlyosabb része az 1956-os forradalmat és szabadságharcot egy, a hősies nagyvárosi népfelkelésből gerillaháborúba átmenő ütközetként mutatja be. A kötet zárófejezete pedig korunk átalakuló fegyveres konfliktusainak nyugtalanító jellemzőiről ad számot.

Békés Márton politológus, a történelemtudomány doktora. Tudományos lapokban publikál, televíziós történelmi műsorokat szerkesztett. Három éve a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.

Futaki Attila és Tallai Gábor Budapest Angyala című képregénye kétségtelenül olyan nyelven mesél az ’56-os forradalom és szabadságharc történetéről, amely nem csak az idősebb nemzedékek és a tizenévesek, de a képregények iránt érdeklődő külföldi közönség számára is érthető. A Budapest Angyala nem amerikai szuperhős-történet, szereplői hétköznapi, hús-vér emberek. Főszereplője az Egyesült Államokba emigrált Angyal János, aki bár a megtorlás elől menekülve már a szabad világban él és vált sikeressé, szíve mélyén magyar szabadságharcos maradt, akinek hazaszeretete változatlan. Angyal a történet során nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy visszatérjen a Vasfüggöny mögötti kommunista Magyarországra, hogy bosszút álljon az immáron szovjet nagykövetként Budapestre érkező Petrov őrnagyon, aki évtizedekkel ezelőtt halomra gyilkolta bajtársait.

A kötet az alkotók szándéka szerint hamis pátosz nélkül mutatja be a pesti srácok és lányok szabadságért és függetlenségért vívott élet-halál harcát, valamint az állampárti kommunista rendszer embertelen természetét, mely az utolsó pillanatig szabadságellenes maradt.

Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere és az ’56-os Emlékbizottság elnöke így ajánlja a könyvet: „Vannak, akik azt gondolják, a szuperhősök világának nem lehetnek vérbeli magyar szereplői. A szuperhősök vagy a galaxis távoli zugában, vagy minimum Amerikában születnek, és bár akadnak japán és francia képregény-bajnokok, az amerikai comics-világ gigantikusra rajzolt alakjai őket is elhomályosítják. Itt egy kivétel, a Budapest Angyala! Magyarországon született, Európa kellős közepén. Olyasféle alak, mint Batman, az igazság megszállottja. A különbség, hogy ő nem hord álruhát, csupán kopott bőrdzsekijében küzd, holott nem is halhatatlan, mit Rozsomák, akinek sebei azonnal begyógyulnak. A másik különbség, hogy ő a miénk. Közülünk való és közénk való. Olyan, mint bármelyik pesti srác 1956-ban vagy 2016-ban. Azért képtelenség legyőzni, mert az univerzum legerősebb vírusával fertőzi meg a világot: a szabadsággal.”

Tallai Gábor író, tanár, műfordító. Számos kiadvány szerkesztője, történettudományos mű fordítója. 2003 óta a Terror Háza Múzeum programigazgatója.

Futaki Attila világhírű magyar képregény-rajzoló, munkáit nemcsak Franciaországban, de az Egyesült Államokban is jegyzik. Állandó illusztrátora a New York Times-nak, a GQ magazinnak, pályafutása során eddig olyan képregények elkészítésében vett részt, mint a világhírű Percy Jackson, a Conan vagy a 100 legjobb képregény közé beválasztott Severed.

Ocsenás Péter Kerek erdő közepében című kötetének olvasmányos katonatörténetei nemzedékek közös emlékeiről számolnak be. A szerző élményszerű visszaemlékezései a Magyar Néphadsereg, és egyben az egész szocialista politikai rendszer bornírtságára világítanak rá: az előfelvételiseket – a katonai szlengben „táposnak” nevezett leendő egyetemistákat – Lentibe, Szombathelyre, Zalaegerszegre sorozták be, az ország különböző tájairól bevonultatott sorkötelesek közé.

„Aki hasonló helyzetben élte át ezeket az éveket, az felidézheti saját keserédes emlékeit. Akik nem – és a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlésével egyre nagyobb lesz ezek száma –, azok talán megértik, hogy egy korosztály tagjai találkozásaikkor miért terelik a szót szinte azonnal katonaélményeik vég nélküli taglalására” – fogalmaz Markó György történész a könyv előszavában.

Ocsenás Péter geofizikus, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben dolgozott, majd a KSH-ban statisztikai adatelemzési módszerekkel foglalkozott. Jelenleg egy fővárosi tervező-elemző cég vezető tanácsadója.

„Ez az írás egy hazugságról, annak történetéről szól” – kezdi könyvének előszavát Gerő András. A Széchenyi-díjas történész Az elsöprő kisebbség című kötete a Monarchia Magyarországának népképviseletét és a korszak választásait vizsgálja.

„Ez a népképviselet azonban az idők során kiüresedett – folytatja a szerző –, mert csak és kizárólag a kiegyezéses politikai rendszer fenntartását szolgálta. A kiüresedés nem korlátozódott a választásokra és a parlamentre, hanem az embereken is nyomot hagyott: atmoszférát, közerkölcsöt, politikai magatartásformát teremtett, vagyis a modern magyar politikai kultúra egészére rányomta bélyegét.” A történész e folyamat belső logikáját követi nyomon a „kemény tényektől” a politikai viselkedéskultúráig, amelyek megismerése szükséges ahhoz, hogy megértsük: miért lettek a kor emberei olyanok, amilyenek.

Gerő András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, a Central European University professzora, Széchenyi-díjas történész.

Kormos Valéria író, publicista elhurcolt lányokról és asszonyokról szóló, 2001-ben megjelent könyvét most újabb történetekkel bővítve, friss kiadásban veheti kézbe az olvasó.

A végtelen foglyai című kötet szereplői olyan asszonyok, akik megszenvedték közelmúltunk történelmét és jobb időkben sem volt mindig jó soruk. Ők azok a túlélők, akiket 1945 telén több ezer társukkal együtt hurcoltak el Magyarországról, jobbára német hangzású nevük miatt. Elvegyítették őket a Sztálin kegyéből visszaadott férfi hadifoglyok közé. A Donyec-medence szénbányái, Baskíria olajmezői, Grúzia érchasznosítása szívta el életerejüket, a lágerélet roncsolta emberi mivoltukat. Számokkal jelölték őket, így volt némi reményük arra, hogy ha ott halnak meg, valamilyen lajstromban csak lesz nyomuk. Az útközben elveszítetteknek ennyi sem jutott. Hogy a névtelen áldozatokról tud valamit az utókor, a történészek munkája mellett, a túlélők emlékezetének és igazságvágyának köszönhető.

Kormos Valéria évtizedekig a Nők Lapja, majd a Magyar Nemzet főmunkatársa volt. Tényfeltáró, elemző, társadalmi írásain, valamint történelmi publicisztikáin túl a rendszerváltoztatás óta számos kötete jelent meg.

A Könyvhétre látogatók június 8-től 12-ig kereshetik fel a Vörösmarty tér Váci utcai oldalán található pavilonunkat, ahol valamennyi kiadványunkat 20 százalékos kedvezménnyel vásárolhatják meg.

Különleges kínálatunkban ezúttal Bakay Lajos: A szélnek eresztett nemzedék és Dénes Béla: Ávós világ Magyarországon című kötetei kaptak helyet – mindkét kiadvány 500 Ft-ért vásárolható meg a helyszínen.

Kedvezményes kiadványaink:

Bakay Lajos: A szélnek eresztett nemzedék
Bayer Zsolt: 1956 "...Hogy legyen jel"
Bayer Zsolt: 1956 "...To leave a sign"
Békés Márton: Szabadság/Harcosok - Hidegháborús írások
Bukovszkij: A Moszkvai Per
Dénes Béla: Ávós világ Magyarországon
Európai testvérháború
Európai testvérháború (angol)
Francesco Sisci: Merre tart Kína?
Gerő András: Ferenc József és a magyarok
Gerő András: Kompromisszumok…
Gerő András: Magyar másik
Gerő András: Merénylettől hadüzenetig
Gerő András: Nemzeti történelemkönyv
Gerő András: Nemzeti történelemkönyv (angol)
Gerő András: Szétszakított múlt
Horváth Miklós: A forradalom tanúi - Budapest 1956
Kommunista világ született
Korrajz 2014 - A magyarok vére
Magyar Tragédia 1944-1947
Mart Laar: Vissza a jövőbe
Muravchik: Földre szállt mennyország
Paul Johnson: A modern kor: A huszadik század igaz arca
Sauerland: Együtt egyedül - A Szolidaritás naplója
Schmidt Mária (Szerk.): Az egyesítés kancellárja
Schmidt Mária (Szerk.): Az egyesítés kancellárja (angol)
Schmidt Mária (Szerk.): Az egyesítés kancellárja (német)
Schmidt Mária: Battle of Wits
Schmidt Mária: Nyugaton a helyzet változóban
Schmidt Mária: Nyugaton a helyzet változóban (angol)
Schmidt Mária: Politikailag inkorrekt
Schmidt Mária: Veszélyzónában
Schmidt Mária: Veszélyzónában (német)
Stephen Koch: Kettős szerepben
Tőkéczki László: Történelmi arcképek II.
Vogel: Légy bátor, polgár!
Janez Jansa: Lövészárkok
Futaki Attila - Tallai Gábor: Budapest angyala
Ocsenás Péter: Kerek erdő közepében
Gerő András: Az elsöprő kisebbség
Békés Márton: Gerillaháború
L. Simon László: Körbejárni a hazát
Kormos Valéria: A végtelen foglyai

Vissza az ajánlóba