Kiadványaink a 89. Ünnepi Könyvhéten

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány az idei Ünnepi Könyvhéten is jelentkezik újdonságokkal. Markó György legújabb könyvét, A pesti Rambót és Vándor Ferenc szibériai naplóját ez alkalommal vehetik először kézbe az olvasók. A rendezvényen is bemutatkoznak legújabb sikerkiadványaink, valamint számos könyvünk kedvezményesen vásárolható meg.

Markó György: A pesti Rambo – Esettanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc történetéből

Mint azt a szerző a könyv ismertetőjében írja, a kötet az elmúlt években folytatott saját kutatásainak eredményeit tartalmazza. „Van köztük „klasszikus” tanulmány, illetve az 1956-os forradalmat és a leverését követő megtorlás állambiztonsági nyomozati munkáját új szempontok szerint elemző írás is. De magam is nyomoztam: többek között korabeli fényképeken felbukkanó személyeknek eredtem nyomába. A könyv szereplői leginkább a társadalom peremére sodródott antihősök, akik a forradalom kulisszái között sem tudtak kitörni hátrányos helyzetükből.” – írja Markó György kiadványáról.

Markó György történész, nyugállományú honvéd ezredes az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár–történelem szakjain szerzett diplomát 1981-ben. 1974-től a Hadtörténeti Levéltár munkatársa, 1988-tól igazgatója. 1997 és 2003 között az egykori állambiztonsági iratokat kezelő Történeti Hivatal alapító elnöke. 2004-től 2011-ig a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatójának tudományos helyettese. 2012 óta a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által létrehozott Kommunizmuskutató Intézet vezetője. 1995 óta a hadtudomány kandidátusa.

Bernáth Gábor (szerk.): Hadifogoly voltam Szibériában – Vándor Ferenc naplója

A kötet fülszövegéből: „Adott egy magyar altiszt, aki megjárja az első világháborús frontot és orosz hadifogságba esik. Magyar nyelvű kézírásos naplóját egyik fia 1954-ben találja meg Barcelonában. Vándor Ferenc a fogságból nem tért vissza hazájába, előbb Bécsben, majd spanyol földön kezdett új életet. A napló öt súlyos év történetét meséli el, kár, hogy szerzője nem folytatta. A Vándor-család ugyanis titkos fagylalt receptet is őriz, amely újra és újra talpra állította az utódokat.

Mit tehet az ember tízezer kilométerre az otthonától? Nehezítő körülmény, hogy hősünk hadifogoly, hogy 1917-et írunk, és hogy a helyszín Szibéria. Vándor Ferenc naplót vezet. Aki elolvassa, maga is túlélő lesz.”

Az ünnepi könyvhéten is bemutatjuk a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány legutóbb megjelent kiadványait. Megvásárolható lesz többek között Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Nyelv és szabadság című esszékötete, Galló Béla politológus, publicista Mindig a haza című, Szili Katalin pályaívét bemutató könyve és Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója legfrissebb szerkesztett kiadványa is, A béke első hónapja Magyarországon.

Schmidt Mária: Nyelv és szabadság

„Mint mindig, most is a nyelvvel kezdődött minden. A nyelv kisajátítása, erőszakos birtokbavétele oda vezetett, hogy félelmetes távolságba kerültünk a valóságtól. Nincsen ennél súlyosabb krízis. Aki megpróbál kitörni a féligazságok, a mesterséges gondolatkísérletek szorításából, nem kevesebbet kockáztat, mint a kiűzetést a hazugságok paradicsomából. Igaz, néhány évtized, évszázad múlva hivatkozási alap lehet, de a szétesett jelen foglyai itt és most irgalom nélkül igyekeznek leszámolni vele. Schmidt Mária jelen könyvével most is kockázatot vállal. Ironikus hitvallása szerint nincs választása: a tét a szabadság” – olvasható a Nyelv és szabadság fülszövegében, amely találóan fogalmazza meg a szerző célját és hitvallását: kimondani az igazságot, megmaradni a realitás talaján, cselekvésre ösztönözni önmagunkat és környezetünket.

Schmidt Mária könyvében a hagyományos értékek, a keresztény alapokra épülő Európa, a család, az egymást kiegészítő férfi és női princípium, valamint az együttműködésre törekvő, szuverenitásukat megőrző, szabad nemzetek mellett foglal állást.

Frank Füredi: A célkeresztben Magyarország

A célkeresztben: Magyarország című kötetben a neves szociológus professzor, Frank Füredi többek között az Európában zajló, „a keresztes háborúkat megidéző kegyetlen kultúrharc” mibenlétéről és Magyarországot érintő következményeiről értekezik.

A szerző így ír saját művéről a kötet előszavában: „Korántsem volt könnyű megírnom ezt a könyvet. Miközben én a népfelség, a szekuláris humanizmus, a szólás- és a helyváltoztatás szabadsága iránt vagyok elkötelezett, azon kaptam magam, hogy kénytelen-kelletlen védelmembe veszek egy nemzeti, keresztény-konzervatív kormányt a nyilvánvalóan tisztességtelen bírálatokkal szemben.” (…) „Budapesti tartózkodásom nyilvánvalóvá tette számomra: a magyarok nem értik, hogy a nyugati média egy része miért bélyegzi meg az itteni politikai kultúrát ilyen kíméletlen ellenségességgel. Meglepődve tapasztalják, hogy a külföldi megfigyelők elítélendőnek tartják azt, amit ők a saját, „régi hagyományaikban gyökerező” útjuknak látnak. Remélem, e könyv segít majd eligazodni az emberi élet értelmét adó értékek gyakran zavarba ejtően konfliktusos dinamikájában. Ám azt is remélem, hogy nyugati olvasóim szintúgy hasznosnak találják majd e könyvet, mely betekintést nyújt azokba a kulturális értékekbe, amik keleti szomszédjaik viselkedését meghatározzák. A Kelet- és Nyugat-Európa közötti kulturális feszültségek ugyanis olyan konfliktusok tükröződései, amelyek a nyugati társadalmak mélyén is ott lappanganak.”

Galló Béla: Mindig a haza – Szili Katalin pályaíve

„Mi kell ahhoz, hogy valaki maradandó értéket teremtsen a rendszerváltoztatás utáni magyar közéletben? Még pontosabban: milyen képességekre, tudásra és tulajdonságokra van szükség ahhoz, hogy valaki a szabad és független Magyarország Országgyűlésének meghatározó szereplője, sőt elnöke legyen? Fokozzuk! Hogyan teremthet valaki értéket, és lesz meghatározó szereplője demokratikus közéletünknek, ha politikai pályája még a Magyar Szocialista Munkáspártban indult?” – olvashatók a kérdések a kiadvány fülszövegében. Az újonnan megjelent könyvben Galló Béla Szili Katalin különleges pályaívét mutatja be a kezdetektől egészen napjainkig. Az elemző értekezések mellett interjúk, beszédek, cikkek, történelmi dokumentumok és fényképek teszik teljessé a politikusi életmű bemutatását.

Révész Judit: A tanítás mint értelmiségi hivatás – Tanulmány a pedagógusok kollektív mobilitási esélyeiről

„Mitől „profi” egy tanár? Mitől lehet hatékonyabb az oktatási rendszer? Hogyan válhatna vonzóbbá a tanári pálya? Egyszerű kérdések ezek, pontosabban annak kellene lenniük, de nem azok. Révész Judit mélyre ás: elemzi a magyarországi tanárképzést, annak változatos múltját; és megvizsgálja a jelen normarendszerét, állapotát. Ez a könyv azoknak tartogat hasznos tudást, akik Eötvös Józseffel együtt vallják: a fenti kérdésekre egy „erős tanítói rend létrehozása lehetne a válasz.” – olvasható Révész Judit legújabb oktatási témájú kiadványának ajánlójában.

Falus Iván egyetemi tanár, a neveléstudományok doktora így fogalmaz a kötet előszavában: „Révész Judit könyve, címe szerint, a tanári professzióról szól, azonban a szerző jóval szélesebb alapokról közelíti meg témáját, igen izgalmas filozófiai, társadalomlélektani kérdéseket feszeget. Az egyén és közösség, az önmegvalósítás és gyakorlatközösségben való részvétel dualitásának sajátosságait elemzi. Másfelől, érdeklődése a professzióval összefüggő számos, aktuális részletkérdés irányába is elvezet bennünket […] Mindezek alapján a kötetet nyugodt szívvel ajánlhatjuk a pedagógusok és pedagógusképzők széles körén kívül a filozófia, a társadalomlélektan, a szociológia iránt érdeklődő értelmiségieknek és az oktatás valós problémái iránt magukat érzékenyíteni kívánó-hajlandó oktatáspolitikusoknak egyaránt.”

Gerő András (szerk.): A béke első hónapja Magyarországon

A Gerő András által szerkesztett kiadvány az első világháborút követő hónap Magyarországáról ad átfogó képet.

A kötet belső borítójáról: „Ez a könyv bizonyos értelemben a folytatása egy előző kiadványnak. (Merénylettől hadüzenetig. A béke utolsó hónapja a Monarchia Magyarországán [1914. június 28. – 1914. július 28.].)

Úgy gondoltam, hogyha már létrehoztunk egy ilyen kötetet, akkor érdemes megnézni azt is: mi jellemezte Magyarországot a háborút követő béke első hónapjában, ami jószerivel a nem naptári, hanem politikai értelemben vett 20. század kezdete is volt.

Az itt közölt szövegek válogatás eredményei, de törekedtünk arra, hogy válogatásunk lehetőség szerint tükrözze azokat a véleményeket, nézőpontokat, amelyek markánsan megjelentek. Összesen 33 sajtótermék anyagának áttekintése alapján állt össze a szöveg. A kötetben felhasznált lapok listája könyvünkben megtalálható. Miután ebben a hónapban elég sok politikai esemény történt, ezért a politikával összefüggő tudósítások, vélemények hangsúlyos szerepet kapnak. Emellett természetesen figyelmet fordítunk helyi hírekre is, s egészében megpróbáljuk azt a felszabadultsággal s egyben feloldhatatlan feszültségekkel teli miliőt felidézni, amely a béke első hónapját, a politikai 20. század kezdetét jellemezte.”

Gerő András, Nagy Beatrix (szerk.): Mária Terézia – a magyarok királynője

A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében 2017. szeptember 28-án konferenciát szervezett a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a Habsburg Történeti Intézet, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum. A szimpózium a 300 éve született Mária Terézia uralkodásának jelentőségét, eredményeit és máig tartó hatásait elemezte. A most megjelent kötet az eseményen elhangzott előadásokat tartalmazza.

„Mit adtak nekünk a rómaiak? – teszik fel a kérdést a Brian élete című filmben a Nemzeti Front vezetői a rómaiak elleni felkelésre készülő zsidó társaiknak. És jön a felsorolás. Kezdjük mi is ugyanezzel a kérdéssel. És mit adott nekünk Mária Terézia? A lista messze túlmutatna egy könyvborító szövegének lehetőségein. A lényeg mégis ugyanaz, mint az angol vígjátékban. A mindenkori »lázadók« akaratlanul is azzal szembesülnek, hogy a királynő uralkodása korszerű, kiszámítható, biztonságos és élhető viszonyokat teremtett. A háromszáz éve született uralkodónő hagyatéka a szónak minden értelmében kiemelkedő, és megalapozta az elkövetkező évtizedek, évszázadok gazdasági és kulturális virágzását. Nagy királynő volt.” – olvasható Schmidt Mária történész kötetben szereplő tanulmányában.

A könyvhét teljes időszaka alatt, június 7-től 11-ig megtalálható lesz pavilonunk a Vörösmarty tér Váci utcai oldalán. A helyszínen valamennyi kiadványunkat 20 százalékos kedvezménnyel lehet megvásárolni.

Különleges kínálatunkban az alábbi kiadványok szerepelnek, mindegyik 500 Ft-ért vásárolható meg:

Schmidt Mária (szerk.): Európa szerencséje

A XX. Század Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány több mint húsz évvel a rendszerváltoztatás után Budapestre hívta a történészszakma kiválóságait, hogy közösen rajzolják meg Georg H. W. Bush pályaképét. A kötetben a konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát olvashatják az érdeklődők.

Bernáth Gábor, Schmidt Mária (szerk.): Egymásnak ítélve – Fekete március Marosvásárhelyen

A kötet azon marosszentgyörgyi romáknak állít emléket, akik 1990 márciusában a magyarok segítségére siettek Marosvásárhelyre a rémhírekkel felhergelt román tömegekkel szemben.

Fricz Tamás: Az árok két oldalán – A magyar demokrácia természetrajza

A politológus szerző könyvében részletesen foglalkozik a rendszerváltoztatás éveivel, valamint a békés átmenetet követően kialakult demokratikus politikai rendszer, az alkotmányos berendezkedés, a posztkommunizmus továbbélésének sajátságaival, problémáival, – s mint a cím is sejtetni engedi – a közéletre és politikára jellemző megosztottsággal.

Kedvezményes kiadványaink:

Bayer Zsolt: 1956 „...Hogy legyen jel”
Bayer Zsolt: 1956 "...To leave a sign"
Békés Márton: Gerillaháború
Békés Márton: Szabadság/Harcosok - Hidegháborús írások
Bukovszkij: A Moszkvai Per
Dénes Béla: Ávós világ Magyarországon
Egymásnak ítélve
Európa szerencséje
Európai testvérháború
Európai testvérháború (angol)
Futaki Attila - Tallai Gábor: Budapest angyala
Francesco Sisci: Merre tart Kína?
Fricz Tamás: Az árok két oldalán 500 Ft
Füredi: A célkeresztben Magyarország
Galló Béla: Mindig a haza
Gerő András: A béke első hónapja Magyarországon
Gerő András: Az elsöprő kisebbség
Gerő András: Ferenc József és a magyarok
Gerő András: Kompromisszumok…
Gerő András: Magyar másik
Gerő András: Mária Terézia, a magyarok királynője
Gerő András: Merénylettől hadüzenetig
Gerő András: Nemzeti történelemkönyv
Gerő András: Nemzeti történelemkönyv (angol)
Gerő András: Szétszakított múlt
Janez Jansa: Lövészárkok
Kormos Valéria: A végtelen foglyai
Korrajz 2014 - A magyarok vére
Kós Rudolf: Sebész késsel és tollal
L. Simon László: Körbejárni a hazát
Magyar Tragédia 1944-1947
Mart Laar: Vissza a jövőbe
Muravchik: Földre szállt mennyország
Ocsenás Péter: Kerek erdő közepében
Paul Johnson: A modern kor: A huszadik század igaz arca
Sauerland: Együtt egyedül - A Szolidaritás naplója
Schmidt Mária: Nyelv és szabadság
Schmidt Mária: Nyelv és szabadság angol
Schmidt Mária: Nyugaton a helyzet változóban
Schmidt Mária: Nyugaton a helyzet változóban (angol)
Schmidt Mária: Politikailag inkorrekt
Schmidt Mária: Veszélyzónában
Schmidt Mária: Veszélyzónában (német)
Stephen Koch: Kettős szerepben
Tőkéczki László: Történelmi arcképek II.
Vogel: Légy bátor, polgár!
Hadifogoly voltam Szibériában - Vándor Ferenc naplója
Markó György: A pesti Rambo
Révész Judit: Az oktatás, mint értelmiségi hivatás

Vissza a listához