Kiadványaink a 90. Ünnepi Könyvhéten

Az idei Ünnepi Könyvhéten is jelentkezik újdonságokkal a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. Megismerhetik Kormos Valéria: Álomszövők – Nőnek lenni a Kádár-korban, Békés Márton: Fordul a szél, valamint Gerő András: Hit, illúziókkal című új köteteit, ezenkívül számos, közelmúltban megjelent nagysikerű kiadványaink között válogathatnak.

Programjaink a 90. Ünnepi Könyvhéten

Június 15-én, szombaton 12:30 és 13:00 között pódiumbeszélgetés lesz a Nagyszínpadon, ahol a Közalapítvány frissen megjelent köteteiről és a 30 éve szabadon emlékév kapcsán a rendszerváltoztatásról beszélget Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, Kormos Valéria, újságíró és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója.

A könyvheti dedikáláson a szerzők mellett részt vesz: Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Szájer József, európai parlamenti képviselő és Gát Ákos Bence, jogász, politológus.

A dedikálások időpontja

● Kormos Valéria: Álomszövők – Nőnek lenni a Kádár-korban (június 15, szombat: 13:10)

● Békés Márton: Fordul a szél (június 15, szombat: 13:10)

● Schmidt Mária: Új világ született 1918-1923 (június 15, szombat: 14:00)

● Szájer József: Ne bántsd a magyart (június 15, szombat: 14:00)

● Gát Ákos Bence: Küzdelem az európai színtéren (június 15, szombat: 15:00)

● Gerő András: Hit, illúziókkal (június 15, szombat: 16:00)

A könyvhét teljes időszaka alatt, június 13-tól 17-ig várjuk az érdeklődőket a 129-es pavilonunkban a Dunakorzón, a Petőfi térrel szemben. A helyszínen valamennyi kiadványunk kedvezménnyel megvásárolható.

 

Kormos Valéria: Álomszövők – Nőnek lenni a Kádár-korban

„Gyorstalpalón végzett ügyésznő, titkos apáca, vezérigazgató, SOS-anya, kozmetikus, divattörténész, rekord példányszámú hetilap főszerkesztője – utak, életek, a szépségtől a taszítóig, akikkel pályám 1970 és 1989 között összehozott. Majdnem két évtized a Nők lapjánál. Itt ismerhettem meg a gazdasági érdekek szerint változtatott női szerepeket, amelyek forgatókönyvei mindig felülről érkeztek, ezért illett volna boldognak és hálásnak lenniük, lennünk. Nem értettem magam. Ha ez így lenne, miért jövök ki egy gyár, egy női munkásszállás kapuján olyan furcsa, szomorú hangulatban? Amikor már egy szabadabb korszakban erről az érzésről beszélgettem tehetséges asszonyokkal, többször említették, hogy »akkoriban szürkének kellett lenni«.”

 

Gerő András: Hit, illúziókkal

„A kötet fejezetei kivétel nélkül hitről és illúziókról szólnak. Arról, hogy 1914-ben a politika elhitette az emberekkel: a magyarok érdekében áll a háború. Arról, hogy 1918-ban úgy vélték: a világháborús vereségnek nem lesznek hosszútávú következményei. Arról, hogy azt gondolták: a történelmi Magyarország megőrizhető.[…]És arról is, hogy lehetséges a sikeres újrakezdés, feltéve, ha a hitünktől nem, de illúzióinktól képesek vagyunk megválni.”

 

Békés Márton: Fordul a szél

„Ma nem elsősorban a jobboldal és a baloldal között zajlik a küzdelem, hanem azok között, akik hisznek a nemzetállamokban, a határok fontosságában, a család és a munka értékében, és azok között, akik nem. A fő frontvonal a nemzeti, demokratikus erők és nemzetközi, antidemokratikus erők között húzódik. A nemzeti szuverenitás és a népszuverenitás összekapcsolódott egymással: ennél nincs erősebb gátja a globalizációnak. A kommunizmus bukása óta az internacionalizmus számos különböző változatban jelenik meg: neoliberális globalizáció, a »nyílt társadalom« utópiája, iszlám fundamentalizmus. Ezekkel az internacionalizmusokkal szemben állnak a nemzetállamok. Közeleg a népek tavasza?”

 

Schmidt Mária: Új világ született 1918–1923

Az 1914-ben kezdődött és világméretűvé dagadt összecsapás felrobbantotta és megszüntette a régi világot, miközben utat nyitott egy új, minden korábbinál kegyetlenebb korszaknak, amelyet rövid huszadik századnak szokás nevezni. A Nagy Háborúról szóló első értelmezési kísérletek magából a háború logikájából sarjadtak, és a gonosz, illetve a jó közötti küzdelemként írták le az eseményeket. Ez az értelmezés máig sok hívet tudhat magáénak. Schmidt Mária történész nagyívű esszéje az egyik első szellemi próbálkozás, hogy túllépjünk az ellentétpárokkal operáló magyarázatokon. Csak száz év telt el azóta, így kijelenthető: ez a könyv igazi kezdet. Sokan fognak még hivatkozni rá.

 

Szájer József: Ne bántsd a magyart! 

Szájer József 2014. január és 2018. decembere között született gondolatait osztja meg az olvasóval a bevándorlásról, a Fideszről, Magyarországról, az Alaptörvényről és Európáról. Európa válságban van.
Elveszítette az iránytűjét, és arra készül, hogy feladja azokat a hagyományait, amelyek évszázadokon át biztosították fennmaradását és sikereit.
Európának politikai, gazdasági, demográfiai és lelki megújulásra van szüksége.
Magyarország kész arra, hogy fontos, iránymutató szerepet játsszon az Európai Unió cselekvőképességének helyreállításában, versenyképességének megerősítésében.
A régi, lejárt receptek nem működnek többé, azok éppenhogy akadályozzák az innovatív, új utakat kereső megoldásokat, tartósítják a pangást.
Új utakra, új válaszokra, merész döntésekre van szükség!

 

Gát Ákos Bence: Küzdelem az európai színtéren

Gát Ákos Bence jogász, politológus. Tanulmányait Párizsban és Strasbourgban végezte, itt szerzett jogász, politológus és közigazgatási diplomát. Szakterületei: a francia–magyar kapcsolatok, az európai jog és az európai politika. 2014-től a Szegedi Tudományegyetem oktatója, valamint az Igazságügyi Minisztérium miniszteri kabinetjének munkatársa. 2018-ban az Európai Parlament elnöki kabinetében dolgozott.

Vissza az ajánlóba