Kiemelt feladatok

1956-os Emlékév

Az 1956-os Emlékév célja, hogy a magyar nemzet méltó módon emlékezzen meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról. Célunk, hogy közösen tisztelegjünk azon hősök emléke előtt, akik életüket vagy szabadságukat adták az ország függetlenségéért.

Az Emlékév munkáját az 1956-os Emlékbizottság koordinálja, melynek elnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, társelnöke Schmidt Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének kormánybiztosa, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója.

Az Emlékév részeként az Emlékbizottság pályázatokat írt ki az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójával kapcsolatban, a következő tárgykörökben: megemlékezések, rendezvények, ismeretterjesztő programok szervezése, emléktáblák és emlékhelyek létrehozása, emlékművek állítása, dokumentum-, ismeretterjesztő és játékfilmek készítése, könyvkiadás, tudományos feldolgozások, kutatások, oktatási anyagok kiadása.

Célunk, hogy a pályázatok sikeres megvalósítása révén az ország egésze, a kisközösségek tagjai is átérezhessék az 1956-os forradalom és szabadságharc napjainkban is aktuális üzenetét.

Emlékpontok

A Terror Háza Múzeum felhívására magyar középiskolás diákok történelmi interjúkat – ˝emlékpontokat˝ – készítettek az idősebb korosztályok tagjaival. A tízezer embert megmozgató, az Európai Unióban is egyedülálló munka eredményét tekintve példa nélküli sikertörténet. A Terror Haza Múzeum Emlékpont projektje a történelmi feledékenység elleni nagyszabású fellépés.

Első világháború

Magyarország ezekben az években az első világháborúra emlékezik. A háború nagyon sok vonatkozásban megszabta Európa és Magyarország történelmét. A magyar nemzet sok százezer embert elvesztett, sok százezren életre szóló sérüléseket szereztek. Akkor és ott olyan történelmi folyamatok indultak el, amelyeknek érvényessége napjainkig tart; s ha tudjuk, ha nem, befolyásolják életünket. Szeretnénk, ha múltunk nem tőlünk különváló, számunkra idegen, kötelezőnek tekintett emlékezeti rituálé lenne, hanem önazonosságunk részévé válna, és új értelmezésekre való képességünket bizonyítaná. Ezt a célt szolgálja az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, valamint az első világháborús ismeretterjesztő oldal létrejötte. 

Közös Siker

1989-1990 mint egy elnyújtott, eufórikus pillanat: Magyarországon, majd a többi posztszovjet országban is visszaszerezzük a szabadságunkat. A közös sikerről, a rendszerváltoztatás előtti Kádár-diktatúráról, a rendszerváltoztatás pillanatairól szól az oldal. A szabad, független, demokratikus Magyarországhoz vezető mindennapokról. Célunk, hogy a közösségi emlékezetet együtt alakítsuk ki: várjuk és közöljük a korabeli emlékeket, képeket. Az oldal a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány "Közös Siker" projektje keretében jött létre.

Új világ született

Az első világháború nem csak az egész XX. századot határozta meg, de árnyéka az új évszázadra is rávetül. Nem túlzunk, ha azt állítjuk: a világ, amely körülvesz bennünket, valójában 1914-ben született. A véres küzdelem emlékezetét máig a „háborús logika”, a közvetlenül a háborúhoz köthető, a belőle fakadó értelmezések jellemzik: győztesek és vesztesek. Agresszor és áldozat. Demokratikus és diktatórikus.

A háborús világ az ellentétekre épült. A mai Európa és benne Magyarország az együttműködést tűzte ki céljául, s mint tudjuk, nem a múlt értelmezi önmagát, hanem a jelen értelmezi a múltat. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy talán érdemes újragondolni múltunkat, s megkeresni benne azt is, ami a száz évvel ezelőtti idők konfliktusait nem csak a győztesek-vesztesek kettősségében érzékeli.

Új világ született című, a Várkert Bazárban 2015. július 8-án megnyílt kiállításával az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság ezt a célt tűzte ki maga elé.