Harminchárom történet a sokszínű és szenvedélyes Jókai Mórról. Egy könyv annak az embernek a titkairól, aki az 1848-as forradalom után több mint ötven éven át adott tartást, erkölcsöt és legfőképpen olvasnivalót a magyar embereknek. Jókai Mór életéről szóló, gazdagon illusztrált könyv jelent meg a Jókai emlékév keretében a Kertész Imre Intézetet is fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában. A Sal Endre író, újságíró tollából született kötetből kiderül: Jókai Mór gyermeki kíváncsisággal megáldott, szenvedélyes amatőr csillagász, csigagyűjtő, kertész és párbajhős volt, de a szenvedély az emberi kapcsolataiban is főszerepet játszott.

Jókai Mór hitt abban, hogy a világ megismerhető, és a tudás, a tudomány és a technológiai fejlődés jobbá teszi azt – fogalmazott Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója, a Jókai 200 emlékmozdony avatásán, Gödöllőn. A Jókai 200 emlékév alkalmából útjára indított, az író képmásával díszített mozdony ünnepélyes átadóján beszédet mondott Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter és Lepsényi István, a MÁV Zrt. igazgatósági elnöke is.  

Jó döntést hoztak 1989-ben arról, hogy Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia legyen – mondta Áder János korábbi köztársasági elnök, a tíz elnöki évéről szóló interjúkötet szerdai bemutatóján Budapesten, a Kertész Imre Intézetben. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában megjelent könyv bemutatóján köszöntőt mondott Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója, a szerzőt pedig Stumpf István Széchenyi-díjas egyetemi tanár kérdezte.

„Nem születtem köztársasági elnöknek, mint ahogy egy demokráciában senki sem születik semmilyen közjogi méltóságra” – ez az Áder János köztársasági elnöki beiktatási beszédéből származó idézet jól szemlélteti, hogy milyen szellemiséggel állt hozzá tíz éven keresztül pozíciójához. Az Áder János köztársasági elnökként eltöltött egy évtizedét feldolgozó könyv bemutatja, hogyan vált a korábban aktív politikusból a rendszerváltást követően – Göncz Árpáddal holtversenyben – a leghosszabb időt hivatalban töltő magyar államfő.

Emléktábla állításával tiszteleg Gerő András történészprofesszor, a Habsburg Történeti Intézet egykori igazgatójának emléke előtt a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA). Az emléktábla a tegnapi naptól az alapítvány Határőr úti épületének falát díszíti.  

Nyolcvankét éves korában elhunyt M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történészprofesszor, egyetemi tanár, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány felügyelőbizottságának tagja.

Idén is izgalmas, gondolkodásra késztető köteteket ajánl az olvasóközönség figyelmébe az Ünnepi Könyvhét alkalmából a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány.

A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ – az utókor szempontjából, amelynek magyarázattal tartozik a történelem.

Jókai Mór a legmagyarabb író, akinek minden gondolata, minden szava és minden cselekedete a magyar nemzettel, a magyar identitásunkkal mutat összefüggést – mondta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön, a Jókai 200 emlékév alkalmából a Kertész Imre Intézetben szervezett sajtóeseményen.

„Az elmúlt tizenöt év kormányon töltött időszaka, pontosabban az egymás után négy alkalommal elnyert alkotmányozó felhatalmazás, melynek jelenlegi ciklusa 2026-ig tart, joggal veti föl, hogy politikai rendszernél bizonyosan több formálódik Magyarországon, mégpedig egy önálló érvényre emelkedő történelmi korszak” – fogalmaz Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója a Nemzeti maximum címmel a XXI. Század Intézet Új Idők könyvsorozatában megjelent legújabb könyvében.