Elindult a Trianon 100 vándorkiállítás

A vándorkiállítás keddtől október 18-ig lesz látható Veszprémben, 2022 szeptemberéig Magyarország 18 nagyvárosába jut majd el. Győrben október 20. és 23., Szekszárdon november 5. és 18., Székesfehérváron november 20. és december 3., Szombathelyen december 6. és 19. között lesz látható.

A tematikus egységekre bontott tárlat sok-sok forrás bevonásával, a kort megidéző kulisszákkal mutatja be a trianoni békediktátumhoz vezető utat, annak következményeit és az államiság megőrzése érdekében tett erőfeszítéseket.

Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) a megnyitóünnepségen örömét fejezte ki, hogy a vándorkiállítás első állomása lehet Veszprém. Felidézte, az első világháború százéves évfordulójára centenáriumi emlékbizottság jött létre 2013-ban a megyeszékhelyen, amely feldolgozta a helyi alakulatok működését, a hátország mindennapjait, valamint a trianoni döntés hatásait. Az emlékbizottság kiadványokat hozott létre, és a fiatalokat is bevonta a múlt feldolgozásába. Kiemelte, az emlékbizottság hatéves működésének megkoronázása a mostani vándorkiállítás, amely hozzájárul ahhoz, hogy a következő generációk is tanuljanak az összegyűjtött tapasztalatokból.

Ovádi Péter országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt, a trianoni döntés – amellyel az ország kétharmadát elcsatolták, és több millió honfitársunkat kényszerítették idegen fennhatóság alá – nem történelmi meggondolatlanság, hanem tudatos, előre eltervezett merénylet volt Magyarország ellen. Hozzátette, közel száz év kellett, hogy megerősítsük közös magyarságunkat, amelynek alapja lett, hogy a kormány a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét. Kifejtette, jelenleg Magyarország az egyik legerősebb nemzetállam a kontinensen, a kettős állampolgárság révén pedig nemcsak az számít magyarnak, aki Magyarországon él.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója megnyitójában hangsúlyozta, a magyar történelem talán legnagyobb traumája volt a trianoni békediktátum: a nagyhatalmak halálos ítéletet mértek a magyar államiságra, emiatt az is kérdéses volt, megmarad-e Magyarország. Kiemelte, az 1920-al kezdődő politikai folyamat felért egy államalapítással, új intézményeket és államigazgatást kellett létrehozni, és a semmiből teremtették meg Magyarország kül- és pénzpolitikáját. A kontinensen szinte egyedülállónak bizonyult, hogy a húszas években stabil kormány alakult. Hozzátette, bár az ország elveszítette középhatalmi státuszát, visszanyerte állami szuverenitását, és homogén nemzetállamá vált. Emlékeztetett, az első világháborút lezáró, vesztesekre kényszerített szerződések nem a béke érdekében születtek. Ennek következménye volt, hogy az 1920-as évektől a kontinens elveszítette addigi vezető szerepét. Úgy vélte, a 21. századi Európát részben még mindig az 1918 utáni hazugságok és hamis fogalmak kötik gúzsba.

A megnyitón közreműködött Kubinyi Júlia előadóművész, népdalénekes. Az 1920-as években élt és alkotott, valamint kortárs írók trianoni döntéssel kapcsolatos gondolatait Keresztes János színművész olvasta fel.

A kormány a trianoni békediktátum centenáriuma alkalmából a 2020-as esztendőt a Nemzeti Összetartozás Évének nyilvánította, melyhez kapcsolódóan a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány számos programot, eseményt szervezett. Bár a Trianon centenáriumához kapcsolódó megemlékezéseket jelentősen korlátozta a világjárvány, a közalapítvány nem mondott le arról, hogy méltóképpen emlékezzen meg közös múltunkról.

A Trianon 100 Összetartoztunk – Összetartozunk címet viselő vándorkiállítást 2020-ban, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján tervezték elindítani, hogy bejárja az országot és bemutassa Magyarország történelmének egyik legmeghatározóbb traumáját, nemzetünk túlélési képességét, azt a példaértékű erőfeszítést, aminek eredményeképpen 1920 után elődeink szilárd alapokon újra szervezték a magyar államot.

MTI/veol.hu/KKETTKK