II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 350. évfordulója alkalmából nagyszabású kulturális programsorozat indul magyarországi és határon túli helyszíneken – hangzott el a Rákóczi 350 – A szabadság fejedelme elnevezésű eseménysorozat beharangozó sajtótájékoztatóján, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) fenntartásában működő a Habsburg Történeti Intézetben. Az Alapítvány változatos programsorozattal emlékezik a fejedelemre, hogy bemutassa a még élő Rákóczi-hagyományokat, felidézze a vezérlő fejedelem életútját, a Rákóczi-szabadságharc eseményeit és a kuruc hagyományokat.

„Jókai Mór megmutatta nekünk a legjobb Magyarországot. Azt a hazát, amelyben az emberség erő, a hűség méltóság, a szabadság pedig nem alku tárgya – emelte ki a Kertész Imre Intézet Jókai 200 programsorozatának ünnepélyes záróeseményén Schmidt Mária a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója. A díjkiosztóval egybekötött záróeseményen Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta: a Jókai 200 emlékév célkitűzése kezdettől az volt, hogy a nagy író-polihisztor-hazafi munkásságára és alakjára inspirációként, izgalmas, végtelen lehetőségeket rejtő kihívásként tekintsünk, ami új áramlást indít el a kulturális ágazat egészében, a közösségek életében és az oktatásban. A Kertész Imre Intézet a Jókai emlékévben meghirdetett Jókai 200 – Jókai, a legmagyarabb író címmel kiírt filmes, képzőművészeti, valamint színmű- és drámaíró pályázatára összesen több mint 220 pályamunka érkezett be.

A magyar futball társadalmi presztízsének lerombolásáról, majd visszaállításáról szól a Kertész Imre Intézetben bemutatott, Futbólia visszahódítása című kötet, amelyet nem is sport-, hanem közéleti könyvnek tart a szerző, Szöllősi György.

A Jókai 200 emlékév keretében az író életéről szóló ismeretterjesztő gyűjteményes kötet jelent meg Jókai Mór harmincháromszor címmel a Kertész Imre Intézetet is fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában.

A Terror Háza Múzeumban mutatták be a Budapest második világháborús angolszász bombázását felelevenítő honlapot. A rendezvényen beszédet mondott Barthel-Rúzsa Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkára, Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és Kovács Vilmos ezredes, történész, muzeológus. Az esemény házigazdája Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze volt.

Harminchárom történet a sokszínű és szenvedélyes Jókai Mórról. Egy könyv annak az embernek a titkairól, aki az 1848-as forradalom után több mint ötven éven át adott tartást, erkölcsöt és legfőképpen olvasnivalót a magyar embereknek. Jókai Mór életéről szóló, gazdagon illusztrált könyv jelent meg a Jókai emlékév keretében a Kertész Imre Intézetet is fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában. A Sal Endre író, újságíró tollából született kötetből kiderül: Jókai Mór gyermeki kíváncsisággal megáldott, szenvedélyes amatőr csillagász, csigagyűjtő, kertész és párbajhős volt, de a szenvedély az emberi kapcsolataiban is főszerepet játszott.

Jókai Mór hitt abban, hogy a világ megismerhető, és a tudás, a tudomány és a technológiai fejlődés jobbá teszi azt – fogalmazott Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója, a Jókai 200 emlékmozdony avatásán, Gödöllőn. A Jókai 200 emlékév alkalmából útjára indított, az író képmásával díszített mozdony ünnepélyes átadóján beszédet mondott Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter és Lepsényi István, a MÁV Zrt. igazgatósági elnöke is.  

Jó döntést hoztak 1989-ben arról, hogy Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia legyen – mondta Áder János korábbi köztársasági elnök, a tíz elnöki évéről szóló interjúkötet szerdai bemutatóján Budapesten, a Kertész Imre Intézetben. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában megjelent könyv bemutatóján köszöntőt mondott Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója, a szerzőt pedig Stumpf István Széchenyi-díjas egyetemi tanár kérdezte.

„Nem születtem köztársasági elnöknek, mint ahogy egy demokráciában senki sem születik semmilyen közjogi méltóságra” – ez az Áder János köztársasági elnöki beiktatási beszédéből származó idézet jól szemlélteti, hogy milyen szellemiséggel állt hozzá tíz éven keresztül pozíciójához. Az Áder János köztársasági elnökként eltöltött egy évtizedét feldolgozó könyv bemutatja, hogyan vált a korábban aktív politikusból a rendszerváltást követően – Göncz Árpáddal holtversenyben – a leghosszabb időt hivatalban töltő magyar államfő.

Emléktábla állításával tiszteleg Gerő András történészprofesszor, a Habsburg Történeti Intézet egykori igazgatójának emléke előtt a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA). Az emléktábla a tegnapi naptól az alapítvány Határőr úti épületének falát díszíti.