Mély megrendüléssel és fájdalommal a szívünkben búcsúzunk Gerő András történészprofesszortól, a Habsburg Történeti Intézet igazgatójától. Emlékét örökké megőrizzük!

Wolfgang Schüssel, Ausztria volt szövetségi kancellárja vehette át csütörtökön a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Mol Nyrt. által közösen alapított Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban.

Kertész Imre 20 éve átadott irodalmi Nobel-díjának évfordulóján a Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában jelenik meg a Sorstalanság című regény 33. kiadása. A kötet különlegessége, hogy a szöveg idegen és régies kifejezéseinek megértését magyarázó jegyzetek segítik.

Hat év munka után, 2022. december 4-én, Cegléden lezárulnak a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) ingyenes, akkreditált pedagógus-továbbképzései. 2016 és 2022 között alapítványunk négy témakörben indított képzéseket, amelyeken több mint 25.000 tanár vett részt és csaknem 6000 hazai közoktatási intézmény kapcsolódott be a programba.

A szocializmusról nem kellett hazudni, nem kellett felnagyítani, elég volt csak bemutatni a maga pőre valóságában, hogy látsszon, milyen szürke, nyomasztó, embertelen és lehúzó közeget teremt. A hatalom mindenféle álszent, groteszk szerepjátékokba kényszerítette bele az egész országot, ilyen módon bizonygatva, hogy milyen jó az a rendszer. Ám ha közel mentünk a (vidéki) mindennapokhoz, akkor látszottak a tragikomikus mozzanatok, a megnyomorított, méltatlan emberi életek; és Vitézy László közel ment a kamerájával. Az ő rendezői életműve ismerhető meg Medgyessy Éva most megjelent Kamerapárbaj című könyvéből, amely a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalomkutatásáért Alapítvány gondozásában jelent meg.

A család mellett a történelemtanárokon múlik, hogy a mostani tizenéveseknek felnőttkorukban milyen közös önképük lesz - fogalmazott Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Ráckevén, a trianoni békeszerződés megkötésének 100. évfordulója alkalmából indult pedagógusképzési program záró rendezvényén. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ugyanitt úgy fogalmazott, olyan történelemszemléletet kell kialakítani, amely megfelel a jelen kornak és annak a nemzeti öntudatnak, "amelynek az építésén dolgozunk", valamint megfelel annak a szemléletnek, amely egy büszke, magyar nemzeti érzéssel eltöltött fiatal generáció "felépítésében" szerepet kap.

Az általános és középfokú oktatási intézmények oktatói számára meghirdetett Trianon 100 – A trianoni békeszerződés oktatásának történeti és pedagógiai módszertani kérdései című 30 órás, ingyenes, országos akkreditált pedagógusképzési program 2022. október 31-én ér véget.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója Látlelet az orosz–ukrán háborúról című könyvének megjelenése kapcsán szervezett könyvbemutatót az intézet. A laudációt az esemény házigazdája, Ferkó Dániel tartotta, aki kiemelte, hogy ez a kötet mindenkinek segít megérteni azt, hogy hogyan jutottunk ebbe a háborús helyzetbe. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során G. Fodor Gábor moderálása mellett Békés Márton beszélgetett a könyv szerzőjével, Schmidt Máriával, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy az orosz–ukrán háború a felszín alatt egy jóval mélyebb, geopolitikai ihletésű energiaháborút takar, amely valójában az erőforrások feletti rendelkezésről szól.

A XXI. Század Intézet zsebkönyvsorozata, a 21, egy égetően aktuális könyvvel jelentkezik. Az intézet főigazgatója, Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor Látlelet az orosz–ukrán háborúról címmel a szomszédunkban zajló véres konfliktus mögött rejlő mozgatórugókat, nagyhatalmi játszmákat, szembenálló érdekeket veszi sorra. A Látlelet tehát nem csupán azt mutatja meg, hol tartunk ma, de arról is szól, hogy jutottunk el idáig. Ennek megértése pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy visszatérhessünk a békéhez.

Gerő András tanulmánykötete a klasszikus liberalizmus eszmerendszerét, illetve a szerző ehhez való szubjektív vonzódását mutatja be az olvasóknak. A Habsburg Történeti Intézet igazgatójának új könyve egyszerre merész és érdekes vállalkozás: egy elsőre avíttnak, divatjamúltnak gondolt, de a régi időkben annál jelentősebb és meghatározóbb szellemi irányzat történeti vizsgálatával, jelenkori hatásainak, elveinek, értékeinek szemléltetése segítségével az érdeklődők komplex képet kaphatnak ezen szellemi irányzat természetéről, gyakorlati hasznáról, valamint a szabadság védelme és megőrzése iránt kifejtett szerepéről.