Jókai Mór a legmagyarabb író, akinek minden gondolata, minden szava és minden cselekedete a magyar nemzettel, a magyar identitásunkkal mutat összefüggést – mondta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön, a Jókai 200 emlékév alkalmából a Kertész Imre Intézetben szervezett sajtóeseményen.

„Az elmúlt tizenöt év kormányon töltött időszaka, pontosabban az egymás után négy alkalommal elnyert alkotmányozó felhatalmazás, melynek jelenlegi ciklusa 2026-ig tart, joggal veti föl, hogy politikai rendszernél bizonyosan több formálódik Magyarországon, mégpedig egy önálló érvényre emelkedő történelmi korszak” – fogalmaz Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója a Nemzeti maximum címmel a XXI. Század Intézet Új Idők könyvsorozatában megjelent legújabb könyvében.

A 200 éve született Jókai Mór a legmagyarabb író, minden művéből és tettéből a hazaszeretet tanúskodik. Az idei Jókai-emlékévvel is éreztetni akarjuk, hogy magyarnak lenni büszkeség, kiváltság és küldetés – mondta Hankó Balázs. A kulturális és innovációs miniszter az emlékév kapcsán tartott 2025. március 17-i sajtóeseményen beszélt erről a Kertész Imre Intézetben.

A kommunizmus áldozatainak emléke előtt tiszteleg a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány legújabb produkciója, amelyet 2025. február 25-én láthat először a közönség a Kertész Imre Intézetben. Pavel Stantchev Egy éjszaka, két reggel… című kétfelvonásos drámája Kelet-Európában játszódik 1949 decemberében, a sztálini tisztogatások idején. Egy fiktív kommunista állam vezetője kivégzésére vár a börtöncellájában, amikor éjszaka váratlanul látogatói érkeznek: egy államvédelmi tiszt, később pedig egykori szerelme, az ünnepelt írónő. Felajánlják neki a szabadulást, ha megtagadja elveit és együttműködik az államvédelmi szolgálattal. A darab bemutatója része a Terror Háza Múzeum idei programsorozatának, amelynek keretében rendhagyó tárlatvezetésekkel, történelemórákkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, tablókiállítással, emlékünnepséggel, gyertyagyújtással és ingyenes nyitvatartással várja az emlékező közönséget.

Milyen volt a társasági élet József nádor idejében? Milyen szerepet játszott a nádor a korabeli tájépítészetben vagy a könyvkiadásban és milyen politikai pályát járt be? Többek között ezekre a kérdésekre is választ adnak a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) gondozásában megjelent József nádor, az újító I-II. című tanulmánykötetek.

Kincses Előd jogász és Mircea Dinescu költő vehette át idén a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a MOL-Csoport Petőfi-díját pénteken Budapesten, a MOL Campus épületében. Az ünnepélyes eseményen köszöntőt mondott Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója. Beszédet mondott Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója. A díjazottakat Szili Katalin az Országgyűlés volt elnöke, valamint Demeter Szilárd a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke méltatta.

Ünnepélyes keretek között nyílt meg 2024. november 25-én a Puskás Múzeum, a budapesti Puskás Arénához tartozó, egykori Népstadion Toronyépületében. Az illusztris eseményen beszédet mondott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Schmidt Mária történészprofesszor, a Puskás Múzeum vezető kurátora, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, valamint Emilio Butragueno hatszoros spanyol bajnok, 69-szeres válogatott labdarúgó, a Real Madrid nemzetközi igazgatója. Az eseményen számos közjogi méltóság és élsportoló volt jelen.

Új könyv látott napvilágot a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) gondozásában, FRONTVONALBAN – Beszélgetések Szájer Józseffel címmel, amely a 2020 szeptembere és novembere között Szájer Józseffel lezajlott beszélgetéseket tartalmazza. 

Az elmúlt években megjelent legfontosabb esszéit rendezte egy kötetbe Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Világrendetlenség című legújabb könyvében. A szerteágazó, fajsúlyos témákról szóló írások egy jól kivehető ív mentén rendeződnek: milyen Európa és a világ, amelyben élünk, miért ilyen, milyenek vagyunk benne mi, magyarok, és mit tehetünk a jövőnk érdekében. Könyvében Schmidt Mária kiapadhatatlan szellemi kíváncsiságtól vezérelve kényes kérdések sorát teszi fel, amelyekre friss és tűpontos gondolatokat kínál válaszként – mindezt szellemesen és közérthetően. Mint mindig. Rendet tesz egy rendetlen világban.

Hatalmas sikert aratott a Piros esőt kortyolt a föld – Nyolcvan évvel ezelőtt című előadásunk tegnap este, a Hagyományok Házában. A cigány népirtás áldozataira emlékező, összművészeti előadás bemutatója előtt Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter mondott köszöntő beszédet, aki kiemelte: a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány produkciója a magyar történelem egyik legtragikusabb időszakába, a második világháború alatti népirtások hónapjaiba vezet vissza bennünket. A tragédiák esetében a maradandóság azért a legfontosabb, mert ez iránytű, egy felkiáltójel, amely a felelősségre hívja fel a figyelmet – hangoztatta a tárcavezető, aki a mozgás, a költészet és a zene különleges egységével emlékező előadásért köszönetet mondott Schmidt Máriának, az alapítvány főigazgatójának, a színpadi mű ötletgazdájának, valamint az alkotóknak.