KIADVÁNYAINK A 96. ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN

A könyvhétre ellátogatók a helyszínen megvásárolhatják Schmidt Mária: Világrendetlenség, Békés Márton: Nemzeti maximum, Halkó Petra: Rabok legyünk vagy szabadok?, Kertész Imre: Az eszmélet szintjei – Feljegyzések 1960–1994, valamint a Frontvonalban – Beszélgetések Szájer Józseffel című könyveinket. 

Az Alapítvány számos egyéb kiadványával, dedikálásokkal, valamint színpadi programokkal is várja az érdeklődőket a Vigadó tér Duna-korzó felőli, 16-os standjánál.

SCHMIDT MÁRIA: VILÁGRENDETLENSÉG
(Szerkesztette: Baczoni Dorottya)

Az elmúlt években megjelent legfontosabb esszéit rendezte egy kötetbe Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Világrendetlenség című legújabb könyvében. A szerteágazó, fajsúlyos témákról szóló írások egy jól kivehető ív mentén rendeződnek: milyen Európa és a világ, amelyben élünk, miért ilyen, milyenek vagyunk benne mi, magyarok, és mit tehetünk a jövőnk érdekében. Könyvében Schmidt Mária kiapadhatatlan szellemi kíváncsiságtól vezérelve kényes kérdések sorát teszi fel, amelyekre friss és tűpontos gondolatokat kínál válaszként – mindezt szellemesen és közérthetően. Mint mindig. Rendet tesz egy rendetlen világban.

Ebben a zavaros világrendetlenségben a saját keresztény és keleti gyökereink egyszerre segítenek minket eligazodni és lavírozni a nagyhatalmi mozgások közepette – állítja a szerző. Szabadságvágyunk, valamint a bennünk szintén meglevő keleties bölcsesség és türelem eredményezi, hogy megtaláljuk, miből és mikor nem szabad engedni, ugyanakkor nem ugrálunk feleslegesen. Mint Schmidt Mária írja, Magyarország még őrzi az emlékeit arról, hogy milyen egy diktatúra, milyen a kommunizmus. Amikor a mindennapokba beleszólnak, amikor a keresztény értékeinket támadják, bekapcsolhatnak a régi reflexeink: ezt már ismerjük.

Bővebben a könyvről:
https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/vilagrendetlenseg/

BÉKÉS MÁRTON: NEMZETI MAXIMUM

„Az elmúlt tizenöt év kormányon töltött időszaka, pontosabban az egymás után négy alkalommal elnyert alkotmányozó felhatalmazás, melynek jelenlegi ciklusa 2026-ig tart, joggal veti föl, hogy politikai rendszernél bizonyosan több formálódik Magyarországon, mégpedig egy önálló érvényre emelkedő történelmi korszak” – fogalmaz Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója a Nemzeti maximum címmel a XXI. Század Intézet Új Idők könyvsorozatában megjelent legújabb könyvében.

A szerző a könyvben úgy fogalmaz, hogy „abban a többségi demokratikus politikai környezetben, amely a mai Magyarországon jellemző, a nemzeti egyetértésen nyugvó, széles körű társadalmi konszenzus kialakítása a cél. Ez önmagában bizonyítja, hogy esetünkben a rendszerstabilizálásnál jóval többről, egyenesen korszakformálásról van szó.”

Békés Márton legújabb könyve egy olyan átfogó politikai és történeti elemzés, amely a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) 15 éves fennállását vizsgálja, és annak kulturális, történelmi perspektíváit helyezi kontextusba, ahol a szerző nem csupán politikai rendszerként értelmezi a NER-t, hanem egy hosszabb történelmi korszak kialakulásának állomásaként tekint rá.

Bővebben a könyvről:
https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/nemzeti-maximum/

HALKÓ PETRA: RABOK LEGYÜNK VAGY SZABADOK?

Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben visszaszereztük szabadságunkat és nemzeti függetlenségünket. Önrendelkezésünk megtartása és védelmezése mindenkori feladatunk és kötelességünk.

A Rabok legyünk vagy szabadok? nem egy előre meghatározott szabadságfogalmat mutat be, amely végigkísér egy eseménytörténeti leírást, hanem a történeti elemzésen túlmutatva és Magyarország 20. századi történetének eseményeihez kapcsolódva tárja fel a magyar szabadságértelmezést és egy nemzeti politikai gondolkodás struktúráit.

A szabadság fogalma a politikai történelem és gondolkodás alakításában mindig is központi szerepet játszott, az idők során folyamatosan változott, újraértelmeződött. Felvetődik tehát a kérdés, mit is jelent ma a magyar szabadság: küzdelem, illúzió vagy valóság?

Halkó három jól strukturált történeti íven – a szabadsághiányos állapot, a „szabad világ” illúziója, valamint a szabadságkorlátozások kora – keresztül vezeti végig olvasóját a 20. század totalitárius rendszereitől a 21. század globális kihívásaiig. A kötet átfogó és provokatív szemléletű társadalom- és politikatörténeti vizsgálódásra vállalkozik, amely a nemzetállami gondolat reneszánszát állítja a magyar történelmi tapasztalat középpontjába.

A szerző célja nem kevesebb, mint új perspektívát nyitni a magyar politikatörténet értelmezésében: megmutatni, hogy a nemzeti szabadság és önrendelkezés nem anakronisztikus fogalmak, hanem a túlélés és a stabilitás zálogai a globális ideológiák korában. A szabadságot ugyanis nem a nemzetközi ideológiák, hanem a nemzeti önrendelkezés garantálhatja.

Bővebben a könyvről:
https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/rabok-legyunk-vagy-szabadok-magyarorszag-a-tarsadalomatalakito-kiserletek-szoritasaban/

KERTÉSZ IMRE: AZ ESZMÉLET SZINTJEI – FELJEGYZÉSEK 1960–1994

„E feljegyzések […] nem szolgálnak (nem szolgálhatnak, nem akarnak szolgálni) a fennmaradás vigaszával, olyan jövő reményével, amely az ilyen feljegyzéseket megőrizné. S miért őrizné meg? Nos: szeretetből, valamint önfenntartási szándékból. És én egyiknek sem látom biztató jeleit.” (Kertész Imre, 1987)

Egy könyv, amely végigkíséri Kertész Imre alkotó éveit a kezdetektől egészen 1994-ig. Egy kötet, amely bemutatja, hogyan örökítette meg Kertész Imre azt a magányos szellemi utat, amelynek révén azzá a prózaíróvá lett, aki megkerülhetetlen alakja a magyar irodalomnak.

A Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában az idei könyvhétre megjelenő, Az eszmélet szintjei című kötet gerincét a Gályanapló (1992) című mű adja, kiegészülve a naplóregény ’60-as évekbeli előzményeivel, valamint eddig csak folyóiratokban megjelent részleteivel és Wittgenstein-gyakorlatok című, időben 1994-ig ívelő folytatásával.

A szövegek első, gondozott kiadásával és együttes közlésével a korábbinál árnyaltabb alkotói képet szeretnénk közvetíteni az egyetlen Nobel-díjas magyar íróról, hiszen ez a könyv Kertész legfontosabb és a legnagyobb lélegzetű önéletrajzi munkái közé tartozik. Kiderül belőle, miként élte meg az író a Kádár-rendszer konformista világát, annak bukását, valamint, hogy hogyan fogadta a rendszerváltoztatás első éveit.

Az új kötet, nem csupán egy memoár a sok közül, hanem egy író, egy művész szellemi önéletrajza, amelyből az íróvá válás folyamata is kibontakozik, s amely egyúttal szellemi portrét is rajzol Kertész Imréről, arról a szabad alkotó elméről, aki a magyar irodalom legjelentősebb írójává vált.

Bővebben a könyvről:  
https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/az-eszmelet-szintjei-feljegyzesek-1960-1994/

 FRONTVONALBAN – BESZÉLGETÉSEK SZÁJER JÓZSEFFEL
(Szerkesztette: Baczoni Dorottya)

A FRONTVONALBAN – Beszélgetések Szájer Józseffel című kiadvány a 2020 szeptembere és novembere között Szájer Józseffel lezajlott beszélgetéseket tartalmazza, amelyek célja az volt, hogy átfogó képet kapjunk arról, hogyan alakult Szájer József személyes pályája, és ezzel párhuzamosan követni tudjuk az immár demokratikus Magyarország bel- és külpolitikáját is a rendszerváltoztatás óta eltelt harminc évben. A beszélgetéseket tartalmazó kötet ezt a három síkot követi végig, és kiemeli a meghatározó fordulópontokat.

Szájer József harminc évet töltött a magyar és az európai politika frontvonalában. Történelmi idők tanúja és alakítója. Szinte megszámlálhatatlan, mennyi tisztséget töltött be, mégis állítja, hogy befolyása sosem a névjegykártyáján szereplő titulustól függött. A Fidesz alapítója, annak megszületésétől kezdve egyik legfontosabb döntéshozója.

Szájer saját bevallása szerint a parlamenti műfaj szerelmese: pártja frakcióvezetője ellenzékben és kormányon, majd európai vizekre evezve a Fidesz képviselőcsoportjának szellemi és gyakorlati vezetője az Európai Parlamentben is, valamint az Európai Néppárt frakciójának alelnöke. Ő szövegezte hazánk új alkotmányát. Nevét és arcát mindenki ismeri, politikus társaihoz képest mégsem tudunk róla igazán sokat. Pályafutása során saját magáról keveset nyilatkozott, az öncélú szereplést és magamutogatást kerülte, inkább a háttérben maradt. Ahogy fogalmaz: a munkát szereti elvégezni, de beszélni róla már kevésbé.

Bővebben a könyvről:
https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/frontvonalban-beszelgetesek-szajer-jozseffel/

KÖNYVHETI BESZÉLGETÉSEINK:

Beszélgetés Békés Márton: Nemzeti maximum című könyvéről

Résztvevők: Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, Szabó László kommunikációs szakember és L. Simon László író

Időpont: június 14. (szombat), 10.00–10.30 óra

Helyszín: Vörösmarty téri színpad

Beszélgetés Halkó Petra: Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvéről

Résztvevők: Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze, Megadja Gábor, a Századvég Politikai Gondolkodás Kutatóintézetének igazgatója és Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője   

Időpont: június 14. (szombat), 14.30–15.00 óra

Helyszín: Vigadó téri színpad

Beszélgetés Kertész Imre: Az eszmélet szintjei – Feljegyzések 1960–1994 című könyvéről

Résztvevők: Őri-Kovács Anna, a Kertész Imre Intézet munkatársa, Hidas Zoltán szociológus, egyetemi tanár és Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója

Időpont: június 14. (szombat), 15.00–15.30 óra

Helyszín: Vigadó téri színpad

DEDIKÁLÁSOK:

Szerzőink a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány standjánál (Vigadó tér, Duna-korzó felőli része, 16-os pavilon) dedikálnak az alábbi időpontokban:

Június 14. (szombat)

10.30–11.30 Békés Márton dedikálja Nemzeti Maximum című könyvét.

15.00–16.00 Halkó Petra dedikálja Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvét.

Kiadványaink a helyszínen, pavilonunknál 30%-os kedvezménnyel vásárolhatók meg. Azok a kiadványaink, amelyekre árkötöttség vonatkozik, 10%-os kedvezménnyel kaphatóak!