Méltó emlékhelyek őrzik az 1956-os hősök emlékét Budapesten
Idén ünnepeljük az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóját. A Terror Háza Múzeumot is üzemeltető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány fennállása kezdetétől kiemelt feladatának tekinti 1956, a magyar szabadság örökségének és eszméjének, valamint a pesti srácok és lányok önfeláldozó, hősi emlékének megőrzését. Alapítványunk az elmúlt több, mint negyedszázadban két ’56-os emlékhely létrehozásával is hozzájárult ahhoz, hogy a forradalom és szabadságharc szellemisége és a hősök nevei méltó helyet foglalhassanak el a nemzeti emlékezetben.
Hősök fala – Terror Háza Múzeum
A forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján 2006-ban avatták fel a Hősök fala emlékhelyet. A Terror Háza Múzeum homlokzatán a szabadságharc leverése utáni kádári megtorlás során kivégzett 228 hős arcképe, neve, születési és halálozási dátuma, valamint a foglalkozása került elhelyezésre egyenként kerámiába égetve. Nem véletlenül került feltüntetésre a kivégzett hősök életkora és foglalkozása. Az adatok bemutatják azt, hogy a forradalom és szabadságharc hősei, a pesti srácok és lányok nagyrészt a fiatal generációk közül kerültek ki. Túlnyomó többségük fizikai munkásként dolgozott 1956-ot megelőzően. A diktatúra ellen éppen azok lázadtak fel a legnagyobb számban, akiknek a nevében a kommunisták létrehozták terrorrendszerüket. A hősök arcképét, részletes életrajzi adatait, forradalom és szabadságharc alatti cselekedeteit tartalmazó emlékkártyákat minden látogató ingyen magával viheti a múzeum pénztárától.
A Hősök fala ünnepélyes átadására 2006. október 20-án került sor. Az ünnepségen beszédet mondott Schmidt Mária főigazgató, az emlékhely történész koncepciójának kidolgozója, valamint két egykori ’56-os szabadságharcos: Balás-Piri László a Közalapítvány kuratóriumának elnöke és Karátson Gábor író, festőművész.
A Hősök fala felavatása óta eltelt húsz évben nemzeti emlékhellyé vált. Október 23-án, valamint a február 25-i emléknapon ezrek látogatnak el az emlékhelyhez, hogy gyertyát gyújtsanak és virágot helyezzenek el a hősök emlékére. Az elmúlt két évtizedben magyar és külföldi politikai vezetők, közszereplők egyaránt felkeresték az emlékhelyet, hogy leróják tiszteletüket ’56 hősei előtt.
A hősök nem névtelenek – emlékmű az 1956-os hősök tiszteletére (Budapest, XVIII. kerület, Hargita tér)
2012. november 4-én került sor az 1956-os forradalom és szabadságharc hősi halottjainak emlékét őrző alkotás felavatására a XVIII. kerületi Hargita téren. Az emlékmű terveit Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója történészi koncepciója alapján F. Kovács Attila Kossuth-díjas építész készítette el. Az emlékmű a forradalom és szabadságharc során elesett 2393 hősnek, közöttük 59 kerületi lakosnak állít név szerint emléket. A monumentális alkotás bazaltkőből kifaragott utcakövekből áll, amelyek mindegyikén egy-egy hős neve, valamint születési és halálozási évszáma olvasható. Az emlékmű fő oldalán az 1956 felirat olvasható, míg a hátoldalán az ugyancsak a téren látható Fadrusz-feszület lenyomata került megidézésre. Az emlékmű tetején az ünnepi megemlékezések során egyméteres lángok égnek a hősök emlékére.
Az emlékmű név szerint felsorolja 1956 hőseit, a harcok során elesett szabadságharcosokat és a megtorlás idején kivégzett hősöket egyaránt. A Hargita téri alkotás közvetíti a legegyértelműbben 1956 üzenetét. A kövek egyszerre szimbolizálják a forradalom egyik fő jelképét az utcai barikádot, valamint az összefogást, a magyarok szabadság iránti vágyát, amelyet a kövekből összeálló tömb és az 1956 felirat fejez ki.